A karácsony ma sokunk számára a fa, az ajándékok és a családi vacsora ünnepe. A magyar néphagyományban azonban a téli ünnepkör sokkal hosszabb volt: advent kezdetétől vízkeresztig tartott, és szinte minden hétre jutott egy-egy jeles nap, a maga szokásaival, hiedelmeivel, ételeivel. Ezek egy része mára elhalványult, más részük meglepően élő. Végigvesszük a legfontosabbakat, és azt is, hogyan csempészheted vissza őket a saját ünnepeidbe.

Advent: a várakozás ideje

Az advent latin eredetű szó, jelentése eljövetel. A karácsony előtti negyedik vasárnappal kezdődik, és a keresztény hagyományban a csendes készülődés, a böjt és a lelki felkészülés ideje volt. A hajnali misék, más néven roráték, a falusi élet fontos részei voltak: a hívek még sötétben, lámpással indultak a templomba.

Az adventi koszorú négy gyertyája ma szinte minden otthonban jelen van. Minden vasárnap eggyel több gyertyát gyújtanak meg, így a fény hétről hétre nő a karácsonyhoz közeledve. Ez a szokás viszonylag újabb keletű, a 20. században terjedt el széles körben, de gyorsan a magyar karácsony egyik jelképévé vált.

December 6.: Miklós napja

A Mikulás alakja Szent Miklós, Myra püspökének legendájából ered, akit a gyerekek és a szegények pártfogójaként tiszteltek. A legenda szerint titokban ajándékozta meg a rászorulókat. Ebből alakult ki a szokás, hogy december 5-éről 6-ára virradó éjjel a gyerekek kitisztított csizmát tesznek az ablakba, amelybe reggelre édesség, gyümölcs – a rosszabbak csizmájába pedig virgács – kerül.

December 13.: Luca napja

A Gergely-naptár bevezetése előtt Luca napja környékére esett a téli napforduló, az év leghosszabb éjszakája. Talán ezért kapcsolódik hozzá olyan sok hiedelem és szokás. A néphitben ez a boszorkányok napja volt, amikor a gonosz erők különösen erősek. Ezért a házak és ólak ajtajára fokhagymával keresztet rajzoltak, és bizonyos munkákat, főként a női munkákat, tilos volt végezni.

Luca széke

A legismertebb szokás a Luca széke. A hagyomány szerint Luca napján kellett elkezdeni elkészíteni, és minden nap csak egy keveset haladni vele, hogy karácsony estére készüljön el. Aki az éjféli misén ráállt, felismerhette a falu boszorkányait – utána viszont gyorsan el kellett menekülnie. Innen ered a ma is használt kifejezés: „lassan készül, mint a Luca széke”.

Luca-búza

Luca napján egy tányérba vagy cserépbe búzát vetettek, és karácsonyig nevelték. Ha szépen kizöldült, bő termést jósolt a következő évre. A zöld búzát gyakran az ünnepi asztalra tették, és egy gyertyát is állítottak bele. Ez a szokás ma is könnyen felidézhető: egy marék búza, egy kis tál föld vagy vizes vatta, és két hét alatt zöldellő kis „rét” lesz belőle.

Jóslások

A lányok Luca napján szerelmi jóslásokba fogtak. Az egyik ismert változat szerint tizenhárom cetlire férfineveket írtak, és minden nap egyet elégettek; az utolsó cédulán szereplő név árulta el, ki lesz a jövendőbeli.

Karácsony előtt: készülődés és szenteste

December 24-e, szenteste, a népi hagyományban még a böjt napja volt. A vacsora ezért hagyományosan hústalan: hal, bab- vagy lencseleves, mákos guba, mézes ostya került az asztalra, tájegységenként eltérő változatokban.

Az ünnepi asztal szimbólumai

  • Alma: sok helyen annyi felé vágták, ahányan az asztalnál ültek, hogy a család együtt maradjon, és aki eltéved, hazataláljon.
  • Dió: egészséget jósolt, ha ép volt a belseje.
  • Fokhagyma és méz: a fokhagyma a betegségek és a rontás ellen védett, a méz pedig az édes, békés évet jelképezte; gyakran mézes ostyával együtt fogyasztották.
  • Szalma vagy széna: egyes vidékeken az asztal alá vagy a terítő alá tettek, Jézus jászlára emlékezve.

Éjféli mise

Szenteste a falu közösen indult az éjféli misére. Ez a karácsony vallási csúcspontja, és ma is sok családban része az ünnepnek.

Betlehemezés és pásztorjátékok

A betlehemezés a karácsonyi ünnepkör egyik legkedvesebb dramatikus szokása. Gyerekek vagy fiatalok jártak házról házra egy kis jászolos betlehemmel, és rövid jelenetekben elevenítették fel Jézus születésének történetét: angyal, pásztorok, Mária és József. A pásztorok sokszor tréfás figurák voltak, akik humorral fűszerezték az előadást. A háziak cserébe süteményt, almát, diót vagy pénzt adtak. A szokást ma is sok helyen őrzik iskolák, néptánccsoportok és hagyományőrző egyesületek.

Karácsony másnapja: regölés

A regölés főként a Dunántúlon élt szokás, amely karácsony második napjához, István napjához (december 26.) kapcsolódott, de a karácsony és újév közötti napokban is járhattak a regösök. Legények csoportja járt házról házra, gyakran Szent István szolgáinak mondva magukat, és énekes köszöntőkkel bőséget, termékenységet, jó évet kívántak a háziaknak. Az énekeket jellegzetes refrén kísérte, a regösök pedig zajkeltő eszközökkel, láncos bottal is jártak.

December 28.: aprószentek napja

Aprószentek napja a Heródes által megöletett betlehemi gyermekek emléknapja. Ehhez kötődik a vesszőzés: a fiúk, legények vesszővel megcsapkodták a lányokat, asszonyokat, és egészséget kívántak nekik. A vessző érintése az egészséget, a frissességet volt hivatott átadni. A vesszőzőket étellel, itallal vagy pénzzel jutalmazták.

A karácsonyfa és a szaloncukor

A feldíszített karácsonyfa viszonylag új szokás Magyarországon: a 19. század elején, német mintára jelent meg az előkelő városi otthonokban. Hogy pontosan ki állította az elsőt, arról eltérnek a források – a leggyakrabban Brunszvik Teréz nevét emlegetik az 1820-as évekből, de más családok is felmerülnek. A falvakban jóval később, a 20. század során terjedt el.

A szaloncukor a fán különösen magyar sajátosság. Az édesség francia cukrászati előzményekre megy vissza, de a fára akasztott, színes papírba csomagolt szaloncukor a magyar karácsony jellegzetességévé vált, a 20. század első felére pedig széles körben elterjedt. A korai fákat egyébként dióval, almával, mézeskaláccsal és papírdíszekkel ékesítették.

Január 6.: vízkereszt

Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör zárása, egyúttal a farsang kezdete. Ehhez a naphoz kötődik a vízszentelés és a házszentelés: a pap megáldja a házakat, az ajtó fölé pedig krétával felírják a háromkirályok kezdőbetűit és az évszámot. Sok családban vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát.

Hogyan éleszd fel a hagyományokat otthon?

  • Ültess Luca-búzát december 13-án a gyerekekkel, és figyeljétek együtt, hogyan nő karácsonyig.
  • Kezdj el egy „Luca-széke” projektet: egy közös barkácsolást, amin minden nap csak egy keveset haladtok.
  • Tegyél almát, diót, mézet az ünnepi asztalra, és meséld el, mit jelentettek régen.
  • Nézz meg egy betlehemes játékot a környéken, vagy rendezzetek otthon egy kis előadást.
  • Díszítsétek a fát régi módon, almával, dióval, mézeskaláccsal és saját készítésű papírdíszekkel.
  • Látogass el egy skanzenbe vagy néprajzi gyűjteménybe adventkor; sok helyen hagyományőrző programokat tartanak.

Röviden

  • A téli ünnepkör adventtől vízkeresztig tartott, sok jeles nappal.
  • Luca napja (december 13.) a legtöbb hiedelemmel övezett nap: Luca széke, Luca-búza, jóslások.
  • Szenteste hagyományosan böjti nap volt, az asztalon szimbolikus ételekkel.
  • A betlehemezés, a regölés és az aprószentek-napi vesszőzés a közösségi ünneplés formái voltak.
  • A karácsonyfa és a szaloncukor viszonylag új, de mára a magyar karácsony elválaszthatatlan része.