Magyarországot joggal emlegetik a gyógyvizek országaként: a föld alatt hatalmas mennyiségű meleg, ásványi anyagokban gazdag víz rejtőzik, és alig van olyan táj, ahol ne lenne a közelben fürdő. A fürdők bejáratánál viszont gyakran olyan feliratokkal találkozol, mint „alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvíz” vagy „jódos-brómos termálvíz”, és ezekből elsőre nem derül ki, mit is jelentenek a gyakorlatban. Ebben a cikkben rendet teszünk.

Termálvíz, ásványvíz, gyógyvíz – nem ugyanaz

  • Termálvíz: a hőmérsékletére utal. Magyarországon a legalább 30 fokos hőmérséklettel felszínre jutó vizet nevezik termálvíznek.
  • Ásványvíz: az oldott ásványianyag-tartalmára utal. Lehet hideg vagy meleg is.
  • Gyógyvíz: olyan ásvány- vagy termálvíz, amelynek kedvező hatását vizsgálatokkal igazolták, és hatóságilag gyógyvízzé minősítették. Nem minden termálvíz gyógyvíz, és a gyógyvíz sem feltétlenül meleg.

Vagyis amikor egy fürdő „gyógyvizes medencét” hirdet, az többet jelent annál, hogy a víz meleg: a víz összetételét és hatását is vizsgálták.

A leggyakoribb gyógyvíztípusok

A gyógyvizeket a bennük legnagyobb arányban vagy különleges hatású mennyiségben jelen lévő összetevők alapján csoportosítják. Sok víz több csoport jellemzőit is hordozza, ezért a fürdők gyakran összetett megnevezést használnak. Az alábbi áttekintés általános tájékoztatás – a konkrét javallatokat mindig az adott fürdő és az orvosod tudja megmondani.

Kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos vizek

Ez az egyik leggyakoribb típus Magyarországon, sok budapesti fürdő forrásai is ide tartoznak. A gyógyászatban főként mozgásszervi panaszok, kopásos ízületi betegségek kiegészítő kezelésére használják fürdőkúraként; egyes forrásaik vizét ivókúrára is alkalmazzák.

Alkáli-hidrogénkarbonátos vizek

Nátriumban gazdag, lúgos kémhatású vizek. Ilyen például a Gyulai Várfürdő gyógyvize. Fürdőkúraként főként mozgásszervi és egyes nőgyógyászati panaszok kiegészítő kezelésére ajánlják őket.

Kloridos, sós vizek

Magas konyhasótartalmú vizek, amelyek a bőrt is érezhetően „csípik”. Sokszor jóddal és brómmal együtt fordulnak elő. Mozgásszervi és bizonyos nőgyógyászati kezelésekben használják őket.

Jódos-brómos vizek

A jód és a bróm a mélyből feltörő, sós vizekben fordul elő nagyobb mennyiségben. Ismert példa a hajdúszoboszlói és a sárvári gyógyvíz. Elsősorban ízületi és gerincpanaszok, valamint egyes nőgyógyászati problémák kiegészítő kezelésére alkalmazzák. Pajzsmirigybetegség esetén a jódos víz miatt különösen fontos előre egyeztetni az orvossal.

Kénes vizek

Felismered őket a jellegzetes, kissé „záptojásszerű” illatukról. A kénvegyületek a bőrön keresztül is hatnak. Hazánk egyik legismertebb kénes gyógyvize a harkányi, de a hévízi víz is tartalmaz kénvegyületeket. Mozgásszervi és bőrgyógyászati panaszoknál használják a gyógyászatban.

Szénsavas vizek

A természetes szénsav a bőrön át felszívódva tágítja az ereket. Ilyen víz tört fel például Balatonfüreden, ahol a szívgyógyászati hagyomány is erre épült. A szénsavas fürdőt keringési problémák kiegészítő kezelésére is használják – de éppen szívpanaszok esetén elengedhetetlen az orvosi felügyelet.

Szulfátos, keserűvizek

Ezeket elsősorban nem fürdésre, hanem ivókúrára használják, emésztési panaszokra. A magyar keserűvizeknek nagy hagyománya van. Ivókúrát azonban csak orvosi javaslatra kezdj, mert a hatásuk erős lehet.

Radonos vizek

Kis mennyiségben radont tartalmazó vizek, amelyeket fürdőkúraként mozgásszervi panaszok kiegészítő kezelésére használnak. A hévízi víz is tartalmaz kevés radont. Az ilyen vizekben különösen igaz, hogy az ajánlott fürdési időt be kell tartani.

Hogyan használd a gyógyvizet?

  • Rövid ideig: a gyógyvizes medencékben általában 20–30 perces fürdés javasolt, utána pihenj, és csak ezt követően menj vissza.
  • Ülve, nyugodtan: a gyógyvíz nem úszásra való. Ülj vagy lebegj, a szívtájékod maradjon lehetőleg a víz felett.
  • Ne zuhanyozz le azonnal: a fürdés után sokan javasolják, hogy ne mosd le rögtön a vizet a bőrödről – ezt kérdezd meg a fürdő személyzetétől, mert vízfajtától függ.
  • Kúraként: a gyógyfürdőkezelés rendszerint több hetes, rendszeres kúra formájában hatékony. Egyetlen alkalom inkább élmény és ellazulás.
  • Igyál sima vizet a fürdés közben és után.

Kinek kell óvatosnak lennie?

A gyógyvíz hatóanyagokat tartalmaz, ezért nem mindenkinek ajánlott. Előbb mindenképp kérd ki orvosod véleményét, ha:

  • szív- és érrendszeri betegséged van, vagy nincs beállítva a vérnyomásod;
  • várandós vagy;
  • lázas, akut gyulladásos vagy fertőző betegséged van;
  • daganatos betegséggel kezelnek, vagy nemrég műtöttek;
  • pajzsmirigyproblémád van (jódos víz esetén).

Gyerekeknek a gyógyvizes medencék általában nem javasoltak; a fürdők házirendje erről külön is rendelkezik. Ivókúrát pedig – bármilyen ártatlannak tűnik egy ivócsarnok – csak orvosi javaslatra kezdj.

Gyógykezelés és orvosi javaslat

A gyógyfürdőkben a szabad fürdőzés mellett gyógyászati kezeléseket is igénybe vehetsz: súlyfürdőt, iszappakolást, víz alatti gyógytornát, szénsavas kádfürdőt. Ezek egy része orvosi rendelvénnyel támogatottan is elérhető. Ha konkrét panaszra keresel megoldást, a leghasznosabb első lépés a háziorvosod vagy egy reumatológus, aki megmondja, milyen típusú víz és kezelés lehet való neked.

Gyakori tévhitek a gyógyvízről

  • „Minél melegebb, annál jobb.” Nem. A forró víz megterheli a keringést, a gyógyvizes medencék hőfokát éppen ezért szabályozzák. A testhőmérséklet körüli víz a legtöbb ember számára a legkellemesebb.
  • „Minél tovább ülök benne, annál jobban hat.” Szintén nem. A túl hosszú fürdés fáradtságot, szédülést, szívdobogást okozhat. Tartsd be a kiírt fürdési időt.
  • „Egy hétvége alatt meggyógyulok.” A gyógyfürdő-kezelés kiegészítő terápia, és általában több hetes, rendszeres kúraként, orvosi kezelés mellett van értelme. Egyetlen fürdőnap inkább pihenés.
  • „A gyógyvizet bárki ihatja.” Az ivókúrára szánt gyógyvizek erős hatásúak lehetnek, és nem mindenkinek valók – csak orvosi javaslatra.
  • „Minden termálfürdő gyógyfürdő.” Nem: gyógyfürdőnek csak a minősített gyógyvizet használó, megfelelő feltételekkel működő fürdő nevezhető.

Hol nézz utána egy fürdő vizének?

A gyógyfürdők általában a honlapjukon vagy a bejáratnál feltüntetik, milyen gyógyvizet használnak, és milyen panaszokra javasolják. Ha bizonytalan vagy, kérdezd meg a fürdő gyógyászati részlegét – sok helyen fürdőorvos is rendel, aki személyre szabott tanácsot tud adni.

Összefoglalva

TípusFelismerhető / jellemzőPélda
Kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátosgyakori, sokoldalútöbb budapesti fürdő
Alkáli-hidrogénkarbonátoslúgos, nátriumban gazdagGyula
Jódos-brómos, sóssós íz, mély rétegekbőlHajdúszoboszló, Sárvár
Kénesjellegzetes illatHarkány
Szénsavasgyöngyöző, érhatásúBalatonfüred
Szulfátos, keserűvízivókúráraivóvízként forgalmazott keserűvizek
  • Nem minden termálvíz gyógyvíz – a gyógyvíz hatósági minősítést kap.
  • Gyógyvízben rövid ideig, nyugodtan fürödj, és tarts szünetet.
  • Komolyabb panasz vagy krónikus betegség esetén előbb orvos, aztán fürdő.

Ha egyszerűen csak pihenni szeretnél, a víz típusa kevésbé fontos – egy jó termálmedence önmagában is csodákra képes a lelkeddel. Ha viszont gyógyulni mennél, érdemes tudatosan választani.