November utolsó hetében két névnap áll egymás mellett, amelyekhez a néphagyomány meglepően sok jóslást kötött. Katalin napja november 25., idén szerda, András napja november 30., idén hétfő. Az egyikről az időjárást és a bálok végét, a másikról a jövendőbelit és a disznóvágást jegyezték meg. Ez a cikk az Erzsébet-napról és a Márton-napról szóló írásaink folytatása. A szokásoknál mindenhol jelezzük, honnan való az adat, mert ezek többsége egy-egy vidék gyűjtéséből ismert, nem az egész országból.
Ki volt Katalin és András?
A Magyar Néprajzi Lexikon szerint november 25. Szent Katalin szűz és vértanú napja, amely 1642-ig parancsolt ünnep volt. A hagyomány úgy tartja, hogy keresztény hitéért Maximinus császár parancsára börtönbe vetették, megkínozták, majd lefejezték. Ez hagyomány és legenda, nem életrajzi adat: az egyik legenda szerint a testét angyalok vitték Arábia egyik hegyére. A középkor egyik legtiszteltebb szentje volt, kerékkel ábrázolták, ezért a vízimolnárok a pártfogójukként tisztelték.
November 30. András apostol és vértanú ünnepe, amelyet a lexikon a görögországi Patraszhoz köt. A 18. század végéig ez is parancsolt ünnep volt, az előző napon böjttel. A lexikon szerint éppen ennek a böjti napnak tulajdonított a néphit mágikus erőt, ezért lett András napja a szerelmi jóslások ideje.
„Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog”
A legismertebb Katalin-napi mondás időjóslás. A Magyar Néprajz így közli: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.” Vagyis ha Katalinkor fagy, sáros, enyhe karácsony jön, ha pedig most esik és sár van, akkor fagyos ünnepre lehet számítani. Debrecenben Erzsébetet és Katalint együtt emlegették havat hozó napként, erről az Erzsébet-napi cikkben írtunk.
Tudomány nincs mögötte, egy hónapra előre egyetlen nap időjárásából nem lehet jósolni. Játéknak viszont jó: jegyezd fel szerdán, mit látsz az ablakból, és nézd meg karácsonykor.
Katalin-ág és férjjósló praktikák
Katalin napján gyümölcsfaágat tettek vízbe. Ha karácsonyra kizöldült vagy kivirágzott, a lánynak közeli férjhezmenetelt jósolt. Ez a Katalin-ág, más néven Katalin-gally. A lexikon szerint a kivirágoztatott ág szokása több tél eleji naphoz kötődött, de a Katalin-napi volt a legáltalánosabb. Néhány helyi változat:
- Eger környékén meggyfaágat vágtak erre a célra.
- A borsodi Radostyánban orgonát virágoztattak, a virágját pedig az udvarlójuknak adták a lányok.
- Az Ipoly mentén András előtt kilenc nappal kilencféle termőágat tettek egy pohár vízbe.
- András napján néhol szilva-, cseresznye- vagy körtefa ágát tették vízbe, egy legényre gondolva. Ugyanez a szokás Borbála és Luca napján is ismert volt.
Katalinkor a legények is tudakozódhattak. A Magyar Néprajz szerint volt, ahol lopott leányinget tettek a párnájuk alá, Sárosfán és Csantavéren pedig a fiúk böjtöltek, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket. A nap női dologtiltó nap is volt: a Szerémségben nem sütöttek kenyeret, és a kötet szerint szántani, kocsiba fogni sem volt szabad, a malmok is leálltak.
András-nap: gombóc, ólom és böjt
A Magyar Néprajz András napját a legjelentősebb házasságjósló napnak nevezi. A praktikák nagy részét a lányoknak egyedül, titokban kellett elvégezniük.
- Böjt és álom. Egész nap böjtöltek, a párnájuk alá férfiruhadarabot rejtettek. Hajdúszoboszlón így mondták: „Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát iccakáján.” Somogyból azt jegyezte fel Dömötör Tekla, hogy a lányok csak három szem búzát ettek és három csepp vizet ittak.
- Kendermag. A Bódva vidékén a lány kendermagot vetett a favágítóba, nadrággal boronálta el, és azt tette a feje alá. Szatmárban a favágó tőkére vetették: „András, neked kendert vetek, mondd meg nekem, kihez megyek?”
- Ereszrázás. A zsúpfedeles ház ereszét megrázták, és a kötényükbe hulló magból jósoltak: a búza jómódú, a rozs szegény legényt jelentett.
- Hallgatózás. Megrugdosták az ólat, és ahányat röffent a disznó, annyi év múlva számítottak esküvőre. Trágyadombra állva azt figyelték, merről ugat a kutya, mert onnan várták a jövendőbelit.
- Gombócfőzés és ólomöntés. Ezek közös jóslások voltak, többnyire a fonóban. A gombócokba egy-egy férfinevet rejtettek, és amelyik elsőnek jött fel a víz tetejére, az mutatta a leendő férj nevét. Az ólomöntvény alakjából a foglalkozására következtettek.
Nem minden András-napi szokás szólt a szerelemről. A moldvai és a Gyimes-völgyi magyarok ezen a napon fokhagymával kenték meg az ajtókat a farkasok ellen, hogy ne vigyék el a jószágot.
Elhallgat a zene: bálok vége, advent kezdete
A Magyar Néprajz szerint Katalin napjával befejeződtek az őszi bálok és lakodalmak. A lexikon az okát is megadja: Katalin-nap közvetlenül advent kezdete elé esik, utána már sem lakodalmat, sem táncmulatságot nem szoktak tartani. A Katalin-bál ezért az évad utolsó mulatsága volt.
Hogyan viszonyul ehhez András napja? A lexikon szabálya egyszerű: advent első vasárnapja az András-naphoz legközelebb eső vasárnap. 2026-ban november 30. hétfő, a legközelebbi vasárnap tehát az előző nap, november 29. Idén így András napja már advent második napjára esik, a Katalin-nap utáni szombat, november 28. pedig az utolsó advent előtti este. Ha most kezdenél készülődni, az adventi koszorú házilag útmutatónk végigvezet a lépéseken.
Disznóölő Szent András
Az adventi csendben egy vigasság mégis maradt. A Magyar Néprajz szerint András-naptól, a hideg idő beálltától kezdődtek a disznóvágások és a disznótorok, ezért nevezték a napot disznóölőnek is. A vacsora alatt kántálók jártak házról házra, sokfelé maskarában, és tréfás versekkel kértek kóstolót. Orosházán például így: „Én fogtam meg fülit, farkát, adjanak egy darab hurkát!”
Így próbáld ki otthon
Ezek a szokások ma már játékok, és éppen ettől jók egy sötét novemberi estére.
- Vágj Katalin-ágat. November 25-én vágj le éles metszőollóval néhány ágat cseresznye-, meggy- vagy szilvafáról, olyat, amelyen sok a rügy. Ha nincs kerted, kérj ismerőstől, idegen fáról ne törj. Tedd vázába, világos, nem túl meleg helyre, és pár naponta cseréld a vizet. Nem biztos, hogy karácsonyra kivirágzik, de a zöldülő rügy is szép az ünnepi asztalon.
- Főzz névgombócot. Barátokkal vagy nagyobb gyerekekkel vicces vacsora: mindenki papírcetlire ír egy nevet, és a gombócok felkerülnek az asztalra. A cetlit ne főzd bele az ételbe, elég a tányér alá tenni, és megegyezni, kié melyik gombóc.
- Ólom helyett viasz. Az ólom mérgező, otthon ne olvaszd. A játék gyertyaviasszal is működik: felnőtt csepegtessen olvadt viaszt egy tál hideg vízbe, a többiek pedig találják ki, mire hasonlít a megdermedt forma.
- Írd fel az időjárást. Kopog vagy locsog? Tegyél egy cetlit a naptárba, és karácsonykor ellenőrizd a mondást.
- Tarts csendes Katalin-estét. Egy utolsó táncos, zenés este advent előtt, egy bögre forralt borral vagy alkoholmentes punccsal.
- Köszöntsd a Katalinokat és az Andrásokat. Mindkettő gyakori név, biztosan van belőlük az ismerőseid között.
Ha kedvet kaptál a decemberi jeles napokhoz is, a Luca-naptól vízkeresztig tartó szokásokat a magyar karácsonyi hagyományokról szóló cikkünkben találod.
Gyakori kérdések
Mikor van Katalin- és András-nap 2026-ban?
Katalin napja november 25., szerda. András napja november 30., hétfő. A két dátum minden évben ugyanaz, csak a hét napja változik.
Mit jelent, hogy „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog”?
Azt, hogy ha Katalin napján fagy, a néphit szerint sáros, enyhe karácsony lesz, és fordítva. Népi megfigyelés, előrejelzésre nem alkalmas.
Mi az a Katalin-ág?
Katalin napján vízbe tett gyümölcsfaág. Úgy tartották, ha karácsonyra kizöldül vagy kivirágzik, a lány hamarosan férjhez megy. Ma inkább kedves adventi dísz.
Mikor kezdődik advent 2026-ban, és mi köze András-naphoz?
Advent első vasárnapja mindig az András-naphoz legközelebb eső vasárnap. 2026-ban ez november 29., így András napja idén már az adventi időre esik.
Miért hívják Andrást disznóölőnek?
Mert a Magyar Néprajz szerint András-naptól, a hideg idő beálltával kezdődtek a disznóvágások és a disznótorok.



